Sírfelirat

A falakon, hol próféták írtak rég,
Hasadozik a vakolat.
A halál hangszerein fényesen
Ragyog a nap sugara.
Mikor mindenki szétszakítva már,
Rémképek és álmok közt.
Babérkoszorút senki sem tesz,
Ha a sikolyokat csend fojtja el.

A Káosz lesz sírfeliratom,
Ahogy én a megtört úton kúszom tovább,
S ha mindent megtettünk, mit tehettünk,
Hátra dőlhetünk mind és nevetünk,
De félek, holnap majd zokogok,
Igen félek, hogy holnap majd zokogok.

A Végzet vaskapui között
Az Idő magjai elvetve,
Öntözve azoknak tettétől,
Akik tudnak és kikről tudnak;
A Tudás halálos barát,
Ha nincs, ki határt szab.
Az emberiség sorsa, jól tudom,
Bolondok kezében van.

A falakon, hol próféták írtak rég,
Hasadozik a vakolat.
A halál hangszerein fényesen
Ragyog a nap sugara.

Mikor mindenki szétszakítva már,
Rémképek és álmok közt.
Babérkoszorút senki sem tesz,
Ha a sikolyokat csend fojtja el.

A Káosz lesz sírfeliratom,
Ahogy én a megtört úton kúszom tovább,
S ha mindent megtettünk, mit tehettünk,
Hátra dőlhetünk mind és nevetünk,
De félek, holnap majd zokogok,
Igen félek, hogy holnap majd zokogok.